Prekonzervatív

 A PREKONZERVATIVIZMUS 23 PONTJA:

1.                  Öngondoskodás: Ahogy Margaret Thatcher is mondta: „Segíts magadon és az Isten is megsegít!”. Mindenkinek, akinek lehetőség van rá kötelessége önmagáról gondoskodni és nem a dolgozó embereken, illetve az állam nyakán élősködni.

2.                  Szociális juttatások realizálása: Fontos lépés a szociális juttatások racionalizálása. A munkanélküli segély tanfolyamokhoz és továbbképzésekhez, illetve közmunkához való kötése. A család- és egyéb támogatási rendszerek megreformálása, a támogatások kizárólag adójóváírás címén való juttatása. Az embereknek egy erős gazdaságra van szükségük, melyben munkát és így becsületet találnak, szorgalmas munkával pénzt kereshetnek. Nincs arra szükségük, hogy az „állambácsi” paternalista módon elvegye tőlük a szabadságot és egy osztogató állam szociális rabjaivá tegye őket.

3.                  Adócsökkentés: A társasági-adó legalább 50 %-os csökkentése, így élénkítve a gazdaságot. Ezzel növelnénk az adózási kedvet és a működő tőke beáramlást, illetve vonzóvá tennénk a munkavállalást és a munkahelyteremtést is Magyarországon. A jövedelemadó és az ÁFA- kulcs drasztikus csökkentésével a dolgozó emberek zsebében több pénz maradna, továbbá ezzel a lépéssel serkentenénk a fogyasztást, így az egész gazdaságot is.

4.                  Egykulcsos-adó: Igazságtalannak tartjuk tovább, hogy, aki több munkával többet keres, annak arányaiban is többet kell adózni. Az a munkavállaló, vagy munkáltató, akinek nagyobbak a bevételei, úgyis nagyobb összegekkel fog az állami költségvetéshez hozzájárulni. Tehát a prekonzervatív politika híve az egykulcsos-adónak.

5.                  Népességnövekedés: A népességnövekedés ösztönzése a családi adózás bevezetésével, valamint aktív gyermektámogatási rendszer kiépítésével, amely összhangban van a szociális juttatások realizálásával, kapcsolatos nézeteinkkel. Továbbá az abortusz szigorú szabályokhoz való kötése, csak az anya életének veszélyeztetettsége esetén lenne legális a magzat elhajtása.

6.                  Szabadság, tisztaság és igazságosság: Az emberek alapvetően nem egyenlők (természetesen jogilag az állam és annak szervei előtt mindenki teljes mértékben egyenlő kell, hogy legyen) fizikai és szellemi képességeikben, így elkerülhetetlen és szükséges a társadalmi hierarchia kialakulása. Minden egyenlősítő kísérlet bukásra van ítélve, mely mesterségesen, erőszakkal próbálja a javakat elvenni azoktól, akik meg dolgoztak érte, és odaadni azoknak, akik nem fáradoztak annyit életükben a javak megszerzésén, ezzel büntetve a szorgalmas, munkaközpontú, tisztességes életet. Mindenkinek meg kell adni azt, amiért megdolgozott, és ez egyénenként eltér. Ahhoz, hogy ez a fajta kapitalista gazdaság jól működjön, először a közéletet kell kitisztítani, sokkal nagyobb szerepet és hatalmat kell, hogy kapjanak a különböző ellenőrző szervek, a korrupciót gyökerestül kell kiirtani a magyar közéletből, ez alapfeltétele mindennek.

7.                  Verseny, verseny, verseny: A gazdaság alapja a verseny, melyből az erős, életrevaló, hasznos cégek és vállalkozások megerősödve és győztesen jönnek ki. A verseny továbbá arra kényszeríti a különböző cégeket, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtsák az embereknek, elvégre a piaci verseny zsűrije mi magunk az emberek, a fogyasztók vagyunk.

8.                  A vállalkozó állam: Az államnak is részt kell vállalni ésszerű mértékben, a versenyben és a piacon. A polgárok adó forintjaiból sikeres cégeket hozhat létre az állam, azonban soha nem szabad hagyni, hogy egy adott területen az állam kizárólagos monopóliumot szerezzen, mert a magáncégek biztosította verseny hiányában az állami cégeket nem lesz, ami ösztönözze, így a szolgáltatások színvonala is csökkeni fog, melynek kárát az emberek látják majd. A jól működő állami cégek bevételeiből, így befolyt hasznot pedig az emberek, az elesettek, a gyengébb képességűek és az önhibájukon kívül dolgozni nem képes polgárok megsegítésére, valamint színvonalas állami pénzekből épült beruházásokra lehet majd költeni.

9.                  Állam = bíró: Milton Friedman a konzervatív-gazdaságpolitika egyik kiemelkedő képviselője és ragyogó tudósa, már 1962-ben a Kapitalizmus és szabadság című könyvében megállapította, hogy a piac lehető legnagyobb szabadságának és a verseny tiszteletben tartása mellett szükség van egy államra, mely a játékszabályokat meghatározó fórumként működik és bíróként, aki elmagyarázza és betartatja e szabályokat. Az államnak nem szolgáltatásokat kell nyújtania, hanem biztosítania a tisztességes verseny feltételeit. Ehhez kis bürokráciával működő, de erős bank- és versenyfelügyeletre, illetve nemzeti bankra van szükség.

10.              Egészségügy: A tisztességes egészségügyi ellátás minden dolgozó polgárnak kell, hogy járjon. Ma Magyarországon az egészségügy és annak színvonala katasztrofális helyzetben van. Az adók csökkentésével azonban az állam nem fog tudni több pénzt az így is drága egészségügybe ölni. A megoldás, itt is – mint egyéb területeken is – a versenyben rejlik. Az állami biztosító megtartása mellett meg kell adni az embereknek a döntés szabadságát, hogy ha pénzük van rá más biztosító mellett is dönthessenek, így kapva jobb vagy gyorsabb ellátást. Az állam azt a biztosítót fizetné – azon polgároknak, akik továbbra is fizetik az egészségügyi hozzájárulást – amely biztosító a lehető legalacsonyabb áron a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtja. A dolgozó emberek szabad döntésévé válna, hogy az állam által fizetett biztosítót veszik-e igénybe, így továbbra is adó formájában fizetniük kellene az eü. hozzájárulást. A másik lehetőség az, hogy aki megengedheti magának, vagy úgy dönt az más biztosítóhoz is fordulhat és a továbbiakban neki nem kellene az államnak egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségbiztosítás kötelező kell, hogy legyen természetesen.

11.               Nyugdíj: Az egész ország gazdasága gondban van, a legrosszabb helyzetben azonban a nyugdíjrendszer van, mely pár évtizeden belül összeomlással fenyeget. A magyar népesség elöregedő társadalom, tehát egyre kevesebb az aktív és potenciális munkaképes korú polgár és e tendenciával párhuzamosan egyre több a idősebb, nem munkaképes ember. Tehát a jelenlegi nyugdíjrendszerben egyre kevesebbeknek kell eltartani egyre többeket. Ez az adócsökkentés politikájával nem összeegyeztethető, így az egész rendszert kell megreformálnunk, ahogy, van. Mindenki ismeri a szorgos hangya és a lusta, mindent elherdáló, a mának élő tücsök történetét, mikor a hangya egész nyáron dolgozott és gyűjtötte télire az eleséget, a lusta tücsök azonban nem foglalkozott a jövőjével, mindent elherdált és csak lustálkodott egész nyáron. A tücsök télen nyomorgott, a hangya azonban félre tett a szorgos munkájából gyűjtött javakból és azzal átvészelte a telet. Ne legyünk tücskök, legyünk mi is szorgos és takarékos hangyák! A munkavállalóknak életük folyamán kötelező bizonyos százalékot a jövedelmükből nyugdíjjárulék címén az államnak befizetniük, melyet az állam, állami vagy magán vállalatokba fektet be, így gyarapítva azt, ezzel kompenzálva az éves inflációt. Pár évtized múlva a befizetett nyugdíjjárulékoknak megfelelően a nyugdíjba vonult munkavállaló havonta megkapja a nyugdíját, remélhetőleg a vállalatok sikerességének köszönhetően akár többet is, mint amennyit befizetett. A befektetéseknek köszönhetően az infláció mértékét kiegyenlítő, sőt ha a, cégek sikeresek akár nagyobb növekedésű összeget kapnak kézhez a nyugdíjasok. Az átállásnál lesz egy olyan generáció, melynek elméletileg nem lenne nyugdíja, így ezt az átállást egy lassú és alapos felkészülési folyamat előzné meg, mely során az állam a magáncégeknél dolgozók ellátására kötelezné a magánvállalatokat, az állami cégeknél, illetve szektorba dolgozókat pedig az állami vállalatok profitjából látná el. Ez az átállási folyamat pár évtizedig tartana el. Továbbá az állam nagyobb teret engedne a magánnyugdíj pénztáraknak, amelyeknek azonban a bankoknál is szigorúbb ellenőrzési szabályoknak kell majd megfelelniük, az esetleges csődök és azok katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében. Így mindenkinek megadatna a döntés szabadság, hogy mikor, illetve mekkora összeggel kíván nyugdíjba vonulni.

12.               Privatizáció, piaci nyitás: Mint már említettük a sikeres gazdaság alapja a verseny, melyre minden téren szükség van. Egy olyan szolgáltatói szektornak sem szabad lennie, ahol az állam egyedüli monopóliumot élvez, ez ugyanis a szolgáltatások színvonalát drasztikusan csökkenti, így károsítva a fogyasztók, azaz a mi érdekeinket. Az állam nem jó gazda, ha nincs versenytársa. Az olyan cégeket, mint a BKV, a MÁV stb. mind vegyes tulajdonba kell privatizálni, így profitálhatnak belőle a magáncégek, a befektetők, az állam, és így mi is, az emberek, akik megvásárolják a szolgáltatásokat.  A befektetők sikeressé teszik a cégeket, de azzal, hogy az állam továbbra is valamilyen részben tulajdonos a cégben jobb közszolgáltatásokat tud nyújtani más téren, mint a közbiztonság, az infrastruktúra stb. Továbbá meg kell nyitni a piacokat az eddig kizárólagosan az állam által uralt területeken is, mint például a közlekedés, ezzel megteremtjük a versenyt, így téve színvonalasabbá a szolgáltatásokat.

13.              Magántulajdon – köztulajdon: A magántulajdon nagyságrendekkel fontosabb, mint az állami. Az emberek a közössel ugyanis nem törődnek úgy, mint ha az a sajátjuk volna, a sajátjából azonban mindenki – mivel ehhez érdeke fűzi – a lehető legjobbat akarja kihozni. Tehát a prekonzervatívok szerint egy sikeres gazdaság alapja a magántulajdon.

14.               Európai Unió: Magyarország a Nyugat szerves rész, ez már Szent Istvánnál eldőlt, mikor nem a keleti rítusú kereszténységet, hanem római katolicizmust vette fel államvallásként. Mindig is a nyugathoz tartoztunk, ezt a folytonosságot szakította, meg az átkos kommunizmus uralta 40 év, erre a szörnyű időszakra tettünk végleg pontot, mikor 2004. május 1-én csatlakoztunk az újjáalakuló európai egységhez. Az európai és a keresztény népek egységének gondolata a legősibb keresztény elv. A kereszténység pedig a konzervativizmus alapja, így egy magát konzervatív pártnak valló szervezet nem utasíthatja el a nemzeti-egoizmusból kiindulva a keresztény nemzetek egységét. A nemzeti-egoizmus egyáltalán nem keresztényi, így egyáltalán nem konzervatív. A nyugat ma válságban van, pont azért, mert elfordult a kereszténységtől és a hittől, zsidó-keresztény gyökereitől, hagyományaitól. Erre azonban nem az a megoldás, hogy elfordulunk testvéreinktől, hanem az, hogy harcolunk azért, hogy Európa visszataláljon önmagához. A gazdasági kérdéseket tekintve pedig Magyarországnak és a magyar cégeknek nem árt a verseny, melyből, ha rátermettek, akkor megerősödve jönnek ki és akár további piacokat is szerezhetnek – az EU másik előnyét, a szabad piacot kihasználva – szerte Európában. Tehát a prekonzervativizmus szerint az európai egységet tovább kell mélyíteni egészen a föderációig, amíg a világpolitika színpadán nem fog egy erős és egységes Európa állni, melynek a lehető legnagyobb beleszólása lesz a világ dolgaiba, illetve a keresztény értékek, mint a szabadság, igazságosság, a jog előtti egyenlőség és a szolidaritás hirdetője lesz. Továbbá Törökországnak meg kell értenie, hogy nem tartozik Európához, sem földrajzilag, sem demográfiailag, sem gazdaságilag, sem vallásilag, sem kulturálisan, teljesen más problémái vannak, mint az európai országoknak. Ez persze nem jelenti azt, hogy Európának el kell vetnie Törökországot, Európának – mint minden más országgal -, így Törökországgal is együtt kell működnie és a lehető legjobb viszonyt kialakítania.

15.               Nemzet: Mint már említettük a konzervativizmus alapja a kereszténység és nem a nemzet. A kereszténység nem nemzeti, az embereket nem olyan tulajdonságok alapján különbözteti meg, amelyekről nem tehetnek – ilyen a nemzeti hovatartozás is -, hanem sokkal inkább jogos módon azon tulajdonságok alapján, melyeket az ember maga dönt el, hogy milyenek. Az ember maga dönti el, hogy jó, szeretetteljes, tisztességes ember-e. Ezek alapján kell az embereket megítélni és nem olyan tulajdonságok alapján melyekről nem tehetnek. Tehát a konzervativizmus sem nemzeti. Tehát a konzervatív ideológiában nem a nemzet játssza a leghangsúlyosabb szerepet, hanem a kereszténység, illetve az ebből kinőtt etika és erkölcsiség, amelyet bárki magáénak mondhat és élhet ezen elvek alapján függetlenül attól, hogy milyen nemzethez tartozik. Meg kell azonban említenünk, hogy ideológiánk a nemzeti-egoizmust és az ebből fakadó negatív vagy akár pozitív megkülönböztetést elítéli (mint például a gazdaságban a protekcionizmus: attól egy termék nem lesz jobb mert magyar, nem azt kell nézni, hogy melyik nemzetállamban állították elő a terméket, hanem a minőségét, a magyar, a német, a francia, az olasz stb. termék is lehet jó és rossz is.), azonban a nemzeti hagyományok ápolását szükségesnek tartja. A különböző nemzetek hagyományai, kulturális különbözőségei, azonban mind-mind gazdagítják a világot és az emberiséget, így ezeket ápolnunk és őriznünk kell.

16.               Amerikai Egyesült Államok: Legfőbb szövetségesünk kell, hogy legyen. A világ legerősebb hatalma, mind gazdasági, politikai mind technikai értelemben. Továbbá kulturálisan is hozzájuk, a nyugathoz tartozunk. Sokan vannak sajnos ma Magyarországon – főleg a radikális jobboldalon, ha lehet őket egyáltalán jobboldalinak nevezni - , akik kétségbe vonják ezt az elkötelezettséget az Egyesült Államok felé és inkább kelet felé kormányoznák az országot. Nekik erre azt tudjuk mondani, hogy ők nyugodtan menjenek csak, éljenek kint Iránban, Oroszországban, vagy Észak-Koreában, egy hétig sem bírnák, és térden állva könyörögnének, hogy visszajöhessenek nyugatra. Tehát egy konzervatív, mint a világ legnagyobb keresztény országa az USA iránt elkötelezett, tehát ideológiánkban egyértelműen erős az atlantista vonulat.

17.                Város-vidék: Mindkét régió egyaránt fontos, egyiket sem lehet a másik elé helyezni. Az állam kötelessége mindkét területet egyaránt fejlesztenie. A prekonzervatívok így mindkét régiót fontosnak tartják.

18.               Infrastruktúra: Véleményünk szerint Magyarországon nem új utakat és egyéb más útvonalakat kell kiépíteni, hanem a meglévőket kell modernizálni és a lehető legtökéletesebb módon felújítani. A különböző szolgáltatásokkal is ez a helyzet.

19.               Energia: Egész Európa energiafüggőségét meg kell szüntetni. Erre a legegyszerűbb megoldás a megújuló energiaforrások felhasználása. Egy teljesen új alapokra helyezett energiapolitika kell hazánknak és egész kontinensünknek. Az ország kiemelkedően meg is gazdagodhatna egy egész Európát érintő átalakítás esetén, ugyanis Magyarországnak – egész Európában – egyedülálló lehetőségei és adottságai vannak. Európában a Kárpát-medencében az egyik legmagasabb a geotermikus gradiens, tehát nálunk van legközelebb a magma a felszínhez, így nagy lehetősége és jövője van hazánkban, ezzel a hőenergiával teljesen függetlenné válhatnánk végre a „ruszki medvétől” energetikailag, gazdaságilag. Sőt az energiatöbblettel kereskedhetnénk is más Európai vagy akár a világ bármely országával. Tovább a Dévény-szorosnál az Európa nyugati és északi részeiről érkező északnyugati szél miatt érdemes az állandóan „szeles” Kisalföldre szélerőműveket építeni, vagy az állandóan napos Dél-Alföldre napenergia termelő hálózatokat kiépítve biztosíthatnánk a régió energiaellátását. Ennek a kis országnak olyan lehetőségei vannak, melyeket bűn lenne kihagyni. Sokan elítélik az atomenergiát, pedig ma Magyarország áramszükségletének kb. 40 % -kát a paksi atomerőmű négy reaktora biztosítja, még egy hasonló atomerőmű építésével az ország másik régióján, az ország teljes áramszükségletének akár 75-80 % -kát is biztosíthatnánk a környezetet nem szennyező tiszta energiával. A prekonzervatívok tehát úgy gondolják, hogy ezekkel az egyszerű, de mégis hatásos energiapolitikai lépsekkel két legyet üthetünk egy csapásra: 1. megszüntethetjük hazánk energiafüggőségét, 2. továbbá a tiszta energiaforrásoknak köszönhetően javítjuk környezetünk állapotát, a levegő, a vizek, az erdők és lakókörnyezetünk tisztaságát.

20.               Környezetvédelem: Ahogy az előző pontból is kiderült a konzervatívok elkötelezettek a környezetünk védelme iránt, az energiaszektor átalakítása mellett más programokat is ki kell dolgoznunk. Tisztább, hatékonyabb, korszerűbb tömegközlekedés kiépítése, az autók a városokban való mozgásának korlátozása. Ki kell építeni azt a rendszert, hogy a városban dolgozók a elővárosokban kialakított nagy parkolóházakban hagyják az autóikat, és a be a városba pedig a színvonalas, tiszta és megbízható tömegközlekedéssel jutnak be.

21.               Jövő = oktatás: Minden politikánk közül az oktatás a legfontosabb. Színvonalas, a gyermekek, fiatalok számára pedig szerethető oktatást kell kialakítanunk, melyben nagyon nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon az erkölcsre, etikára és tisztességre való nevelés, mely a lehető legjobb felkészítés a tisztességes, becsületes munkára és életre. Az iskolának sokkal többet kell jelentenie, mint csupán „munkahely” a gyerekeknek. Egy szeretetteljes közösséget, ahol a gyerek, a fiatal érzi, hogy tagja valaminek és fontos a többieknek. Ez a lehető legfontosabb, amit el kell érnünk. Ehhez az első lépés a tanárok becsületének visszaadása, meg kell értetni a többségi társadalommal, hogy a tanárokon áll vagy bukik gyermekeink, közösségeink, hazánk, kontinensünk, civilizációnk jövője. Továbbá kötelezővé kell tenni a hit- és erkölcstanoktatást. A tanulókat érő megterhelést realizálni kell, meg kell adni a fiataloknak a döntés szabadságát már gimnáziumban (gondolok itt a tagozatokra, illetve a tantárgya választásra), ezzel nevelve őket önállóságra és az életben való boldogulásra.

22.               Cigánykérdés ? : Sajnos egyre nagyobb a szakadék a cigányok és a nem-cigányok között. Erre sem az erőszakos asszimiláció, sem a szélsőjobb által erőltetett agresszív megoldások nem alkalmasak. A cigány kultúra egy nagyon szép és gazdag kultúra és kincse hazánknak, melyet nem elnyomni, vagy hasonlóvá tenni kell, hanem megőrizni és támogatni. Annak, akinek gyökerei vannak és van mire felnéznie, sokkal nagyobb becsülete van. Így a megoldás nem a két etnikum egymásba olvasztása, hanem békés egymásmellet élése. Továbbá erre a problémára is érvényesek a már felsorolt megoldások, mint a vallás, az oktatás és a munka. A cigányok és a nem-cigányok közös pontja a vallás, a kereszténység, ami egy igaz keresztény életében a legfontosabb kell, hogy legyen, ha ezt meg tudjuk értetni az emberekkel, és az emberek újra odafordulnak a valláshoz, akkor megoldódnak a gondjaink. Az oktatás is nagyon fontos, a cigány fiataloknak és gyerekeknek is meg kell adni minden lehetőséget arra, hogy ápolják saját kultúrájukat, büszkék lehessenek arra, és ugyanolyan esélyekkel indulhassanak el az életben, mint nem-cigány társaik és ugyanolyan értékes tagjaivá válhassanak a magyar társadalomnak. Továbbá az államnak kiterjedt közmunka programokat kell indítania és munkalehetőséget biztosítania mindenkinek, aki dolgozni akar, így a dolgozó embereknek nem lesz lehetőségük a lezüllésre, mert a munka egyenlő becsület.

23.               Rend, fegyelem, biztonság: A közbiztonság szintén fontos aspektusa a prekonzervatív politikának. Az állampolgárok beszedett adóiból az államnak kötelessége biztosítani a rend és közbiztonság fenntartását. Ezt a rendvédelmi erők létszámának növelésével, eszközeik fejlesztésével, kiképzésük professzionális szintre való emelésével érhetjük el. Továbbá fontosnak tartjuk a közterületfigyelő-hálózat teljes hiánytalan kiépítését és a közterületek 24 órás megfigyelésének biztosítását. A járőrözést vissza kell állítani, az utcákon a bűnözés elterjedése miatt a rendőri jelenlétet folytonossá kell tenni, hogy védelmet nyújthassunk azoknak, akiket támadások érnek. Az állam feladata és kötelessége ugyanis megvédeni polgárait és betartatni a törvényt. Meg kell reformálni a nyilvántartási rendszereket és a személyi igazolvány rendszert, minden állampolgárnak rendelkeznie kell egy olyan igazolvánnyal, melyen minden adat megtalálhat, egy 3 dimenziós arccal együtt, mellyel bármilyen közhivatalban, vagy arra alkalmas helyen azonosítani lehet majd, hogy az valóban az a személy-e, aki az igazolványt birtokolja. Ki kell építeni a házi őrizetben lévők biztonsági-karperec rendszerét, melynek köszönhetően egy olyan levehetetlen karperecet kell viselniük, melynek segítségével – amennyiben megszöknek – könnyen nyomon követhetővé válnak. Továbbá a börtönben lévő foglyokba és azokba, akik már voltak börtönben, egy egyszerű, egészségre nem káros nyomkövető chipet kell ültetni, hogy a visszaeső bűnözőktől is megvédhessük az állam polgárait. A börtönökben továbbá meg kell erősíteni a lelki szolgálatokat, kötelezővé kell tenni a részvételt különböző vallásos, vagy az erkölcsös, becsületes életre hangsúlyt feketető összejöveteleken. A börtönben élők magukat látják el, tehát dogozniuk kell, különböző fizikai, illetve egyes esetekben szellemei munkákat kell a raboknak ellátnia, mellyel megtermelik maguknak azt a pénzösszeget, amelyből eltartásukat fedezik, illetve hasznára válnak a társadalomnak.